A szellőztetőrendszereknél egyes esetekben előfordulhat olyan jelenség, amikor az elszívási, ritkább esetben a légbevezetési pontokon nedvességet, a beázáshoz hasonló elváltozásokat tapasztalhat a felhasználó. Ennek oka általában a kondenzáció, amely általában a késő őszi időszaktól a kora tavaszig figyelhető meg. Általában a meleg (szobahőmérsékletű, konyhai páraelszívónál akár 40-50 °C-t is elérő) levegő elszívása során a csőrendszer hideg felületén kicsapódó nedvesség okozza ezt a jelenséget, amely több szempontból is kellemetlenséget jelenthet a felhasználó számára. A higiéniai és esztétikai (pl. a mennyezet elszíneződése az elszívási pont környezetében) problémák mellett a nedvesség hosszabb távon roncsolhatja egyes szerkezeti és burkolati elemek (pl. gipszkarton) anyagát, penészesedéshez, az elszívó rendszer elektromos részeihez kerülve meghibásodáshoz vagy akár elektromos zárlathoz is vezethet. Fontos tudni, hogy a kondenzációs jelenségből adódó esetleges termékmeghibásodásra a gyártók nem vállalnak garanciát, hiszen a problémát az adott terméktől független külső tényező eredményezi. A probléma elkerülése érdekében a telepítést végző szakembernek kell meghoznia a felhasználói igényeknek és a telepítési körülményeknek megfelelő döntéseket a rendszer kialakítása során. Többféle lehetőség van a kondenzációs jelenség mérséklésére, megszüntetésére. Amennyiben ez utóbbi az adott körülmények között nem megoldható, akkor kondenzátum biztonságos elvezetéséről szükséges gondoskodnia a telepítést végző szakembernek.
A fentiek alapján néhány lehetőség, amelyekkel a kondenzációs probléma mérsékelhető / megszüntethető lehet:
1. Prevenció
Már a szellőztető rendszer megtervezésénél célszerű törekedni arra, hogy olyan nyomvonal kerüljön kialakításra, amelynél ez a jelenség nem tud kialakulni, vagy ha mégis, akkor annak kezelése könnyen megoldható (a rendszerből a kondenzátum kivezethető). Fürdőszobai szellőztető ventilátorok esetében az oldalfalon közvetlenül kivezetett párás levegő, szakszerű telepítés esetén sokkal jobb megoldás kondenzprobléma tekintetében, mint ha a ventilátor a mennyezeten kerülne telepítésre.
2. Kondenzcsapda
A csőrendszer hideg - meleg határához minél közelebb történő elhelyezésével az adott probléma a legtöbb esetben teljesen megszüntethető. Ez a termék csőszakaszba illeszthető, egyes típusai túlfolyóval is rendelkeznek, amely segítségével a csőrendszerből a kondenzátum kivezethetővé válik (pl. csatornarendszerbe).
3. A légtechnikai csőrendszer hőszigetelése
Elsősorban azokon a szakaszokon érdemes hőszigetelni a rendszert, ahol a cső le tud hűlni, pl. padlástér, pince, fűtetlen gépészeti helyiség, stb. A fal- vagy fődémáttörések esetében a PURhabhoz hasonló, légtechnikai csövek hőszigetelt rögzítésére alkalmas ragasztóhabot szükséges használni.
4. A légtechnikai csőrendszer lejtése
A légtechnikai csőrendszer vízszintes szakaszainak (ha vannak ilyen szakaszok) 1°-os lejtésével a párakicsapódásból adódó nedvesség visszaáramlása jelentős mértékben csökkenthető, sok esetben meg is szüntethető.
5. Pillangószelep alkalmazása
A pillangószelepek valójában a fordított irányú légáramlat kialakulásának lehetőségét mérséklik, de miután hatással tudnak lenni a szellőztető berendezés használaton kívül is előforduló légáramlataira, így ebben az időtartamban a kondenzáció esetleges kialakulására is.
6. Csőrendszer melegen tartása
A csőrendszer felületének megfelelő hőmérsékleten tartása megvalósítható lehet pl. egy önszabályzós fűtőkábel segítségével, amely termék villanyszerelési szaküzletben, a kívánt méretben beszerezhető.
7. Utószellőztető funkció
Amennyiben a szellőztető készülék (pl. fürdőszobai ventilátor vagy konyhai páraelszívó) rendelkezik késleltetett leállás funkcióval, úgy ezt érdemes alkalmazni, az utószellőztetés időtartamát megemelni.
A felsoroltak közül sok esetben több megoldás együttes alkalmazására is szükség lehet a telepítési környezet adottságaitól függően!